István Dániel tényleg San Francisco utácin... Fotó: sztárutazás.hu - exkluzív

San Francisco és kész!
Ez volt az első alkalom, hogy egyáltalán eljutottam Amerikába – kezd bele a kalandos kirándulás történetébe Dani. San Francisco volt az úti cél, de egy nap New Yorkra is jutott. Ketten mentünk, egy barátommal. Nagyon szívesen jöttek volna többen is persze. Van egy tuti jó utazókörünk. Azonban ennek az útnak a repülőjegy ára kicsit drágább volt a korábbiaknál, így nem mindenki tudta volna bevállalni. Tudni kell, hogy az ottlét már teljesen megfizethető. Sőt! Szerintem az európai áraknál kedvezőbb. Egész viccesen indult az út szervezése és megvalósítása.
Egy szombati napon ültünk a barátommal és látványosan unatkoztunk. Azon tanakodtunk, hogy hova kéne mennünk. Mondtam, hogy engem már nagyon régen érdekel San Francisco. Beugrottak korábbi képek, filmjelenetek, izgalmasnak tűnt. Megnéztük, hogy milyen kondíciókkal lehet utazni, majd egymásra néztük és eldöntöttük. A következő héten már a gépen ültünk.

Dani a csúcson. Háttérben a várossal. Fotó: sztárutazás.hu - exkluzív

Parázott a felhők felett
Nem szeretek repülni, ez pedig nem volt rövid út. Odafelé kora este szálltunk fel, azt még valahogy kibírtam, mert hamar elaludtam. Ja, és előtte ittam egy pohárkával, az is segített. Nyolc óra alatt értünk New Yorkba. Sajnos dohányos vagyok, ezért számomra külön mizéria volt, hogy nyolc órán keresztül még rá sem tudtam gyújtani, tekintve, hogy tranzit utasok voltunk, a reptér pedig szintén nem dohányzó. Ezt követően még öt teljes órát utaztunk San Franciscóig. Már minden bajom volt. Azért parázom, mert attól félek, hogy valami olyan dolog történik fent, amire nincs hatásom, vagy nem tudják azonnal kezelni a levegőben. Az is zavar, hogy nem tudok friss levegőt szívni. Amikor hazaértünk megfogadtam, hogy ugyan Amerika csodálatos, gyönyörű, tökéletes, de egy ideig biztos nem megyek. Majd csak akkor, ha visszajönnek a Concordok.

Egy ilyen kocsit nem lehet kihagyni! Fotó: sztárutazás.hu - exkluzív

Ellopott pénztárca, elveszett bőrönd
Sajnos a megérkezés is úgy indult, hogy elkeverték a bőröndjeimet, amit csak két-három nap múlva kaptam meg. Ez jól megalapozta a nyaralást. Aztán később ellopták az övtáskám, amiben a pénzem egy része és bankkártyáim voltak. Szerencsére az irataimat máshol tartottam. Voltam olyan okos, hogy amíg kimentem a mosdóba, a széken hagytam a táskát. Gyakorlatilag ráírtam, hogy lopjátok el. Az volt a szerencse, hogy sok papírpénz nem volt benne. Ha többen utazunk, mindig azt csináljuk, hogy reggel mindenki bead valamennyi pénzt a közös kasszába és mindent abból fizetünk. Ha elfogy, akkor megint mindenki belead és így nincs galiba az elszámoláskor. Ez a kassza most a barátomnál volt, a maradék pénz meg otthon maradt.
Elég nagy paragép vagyok, azért is aggódom, amiért nem kéne, de muszáj volt erőt venni magamon és hamar túljutni ezeken a kellemetlenségeken. Ki tudja, hogy mikor jutok el ismét Amerikába.

Ez az a bizonyos park Twin Peaks-ben. Olvastad mit mondott erről Dani? Fotó: sztárutazás.hu - exkluzív

Olcsóbb mint London!
Nem vagyok az a láblerohasztós turista, szeretem beosztani az időm, lehetőleg úgy, hogy abban pihenés is legyen. Ezért nem is fizetem be magam soha reggelire, mert azért nem kelek fel korábban, hogy enni kapjak. Inkább ebédes reggelit csinálunk. Van, hogy sétálunk, aztán másnap kicsi városnézés, de minden görcs nélkül. Végül pont elég volt a bő egy hét, mindent láttunk, ami érdekelt minket San Franciscóból. A tengert testközelből, az Alcatrazt csak messziről láttam.
Érdekes, hogy egyáltalán nem jellemző ezen a területen a fóka, de valami meleg áramlat következtében kijöttek a partra páran. Nagyon helyesek voltak. Láttam a Golden Gate hidat, és felmentünk Twin Peaksbe is, ahol állandóan köd van. Iszonyatosan jó hely ez a város. Van egy parkjuk, a Dolores. Hétvégén oda járnak ki az emberek, gyerekkel, kutyával. Háttérben a city, nagy felhőkarcolókkal. Igazán látványos. Kiváló üzleteik vannak, jól lehet vásárolni. Ami Londonban tíz euro, az ott tíz dollár, vagyis jóval olcsóbb minden.

A legendás Golden Gate híd. Ha többet akarsz róla tudni, akkor klikk ide!

Norah Jones Daninak már mást jelent
Az ottani zenei kultúrából csak az utcai zenészekből kaptunk képet. Volt egy szaxofonos, aki egy Norah Jones számot adott épp elő, amikor ott jártunk. Érdekes volt, hogy nem pénzért, és igazán profin játszott. Látszott rajta, hogy nem most kezdte. Azóta, ha meghallom azt a dalt, mindig San Francisco jut eszembe.